Az összetevők közt nem szerepel a K2O, de ez nem zárja ki a jelenlétét egyes társásványokban, mivel a táblázat kimondottan a bauxitra koncentrál. Egyébként előfordulhat, hogy a város saját kútjaiból származó víz tartalmaz káliumot, de ez nem is annyira fontos. A lényeg a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségének változása, amihez időről-időre alkalmazkodni kell.

Találtam egy jó kis idézni való szövegrészt nektek:
"A bauxit főleg alumíniumásványok (gibbszit, bőhmit, diaszpor), vasércek (hematit és goethit) valamint a titánérc (anatáz) és kvarc (homok) keveréke. Két főtípusban fordul elő, az egyik a laterit- vagy szilikátbauxit, amelynek telepei trópusi-szubtrópusi klímaviszonyok között képződtek, a másik a karszt- vagy karbonátbauxit. (vörös föld, terra rosa, pl.: Aggtelek mellett is van ilyen a Vörös-tónál)

A két főtípus hozzávetőleges összetételét az alábbi táblázat mutatja:
"

Remélem segítettem...

Folytatom az agymenést.
Jelenleg GH: 26 nk, KH: 13 nk, ez a csóri vízre jellemző. Viszont általában GH: 30-32 nk értéket mérek, ami a kincsesi forrásra utal. A KH szintje nagyjából stabil, ebből követezik, hogy az állandó keménységet okozó sók mennyisége változik, errefelé jellemzően szulfátok, tehát a MgSO4 és a CaSO4. Mivel az utóbbi vízben rosszul oldódik, ezért inkább az előbbi okozza az eltérést. Márpedig ahol a MgSO4 megtalálható, ott esélyes a K2SO4 és/vagy KCl jelenléte is. Mindezzel a probléma a következő:
1. Nincs K-tesztem az elmélet igazolására.
2. Ha lenne, akkor is csak az itteni, már kevert vizet tudnám mérni.
3. Alapjában az összetevők mennyisége nem számít, mert azokhoz lehet alkalmazkodni, de az időnkénti hullámvasút rendesen feladja a leckét. Egyszer káliumszegény diéta, máskor EI szerinti adagolás.

A város több forrásból származó, kevert vizet kap, ami önmagában nem lenne baj, ha az ellátás egyenletes lenne. Persze nem az. Nagyrészt Kincsesbánya és Csór szolgáltatja a koktélnak valót. Mindegyik kemény, karsztvizet ad, de míg a csóri főleg mészkővel, dolomittal "szennyezett", addig a kincsesi (volt bauxitbánya) káliummal, nitráttal, vassal, mangánnal, egyéb ásványi anyagokkal is. Viszont ez csak következtetés, spekuláció, mert a vízmű által nem jutok elég infóhoz. Így a növények "panaszaira", illetve némi kőzetekkel, ásványokkal kapcsolatos tudásomra számíthatok. Tehát előbbiek hiánytünetek mutatnak, utóbbiból pedig arra jutottam, hogy az Al-tartalmú (bauxit) ásványok mellett K-tartalmú társásványok (alunit, jarosit, polihalit) szintén jelen vannak.
Eqinox tudna még segíteni a témában.

Én nem, csak a Kaze! Ő kezdte! Bocs, Növényes! Te még nem vagy nős, ugye? De ez tényleg off!!!
Nagyon bocsánat. A tápozási/vízgazdálkodási topic komoly. Várom a fejleményeket/hozzászólásokat. És tényleg ne haragudj. Nagyon érdekes, amiről írsz. Olvasnék még róla.

Szégyelljétek is magatokat, a komoly tápozási/vízgazdálkodási topicomat elkomolytalankodjátok

Timike, szerintem nekünk kellene egy külön topik, mert gyakorlatilag nincs olyan téma, amibe előbb-utóbb a családi élet örömeit ne csalnánk bele.

Hogy nős pasiknak egyből ilyesmi jut az eszébe, hallatlan! (-:

Illetőleg PMS (Premenstrual Syndrome - magyarul premenstruációs szindróma).
Bocs lyányok.