TropicalFish - AkvaForum
http://www.akvaforum.hu/

DIY szódabikarbónás CO2, azaz az út végén
http://www.akvaforum.hu/diy-killer81/diy-szodabikarbonas-co2-azaz-az-ut-vegen-t1050-30.html
Oldal: 4 / 4

Szerző:  Killer81 [ 2014. február 18., kedd 22:25 ]
Hozzászólás témája:  Re: DIY szódabikarbónás CO2, azaz az út végén

Köszi.
Megpróbáltam 3 hét alatt összehozni, amit erről tudni kell és érdemes.
Az volt a cél, hogy aki ezt elolvassa, annak ne legyen szüksége már semmilyen infóra.
Az üzembe helyezés nehéz szülés volt. Nem akaródzott átrágni magam rajta. :D

Szerző:  SlyChocolate [ 2014. február 18., kedd 21:57 ]
Hozzászólás témája:  Re: DIY szódabikarbónás CO2, azaz az út végén

Papám!!!
Ez egy kész regény!
Na ennek az írásnak neki kell feküdni...
Addig is grat hozzá.
:shock:

Szerző:  zoi [ 2014. február 18., kedd 21:52 ]
Hozzászólás témája:  Re: DIY szódabikarbónás CO2, azaz az út végén

Részletes profi munka! 5* :!: Köszönjük, és gratula a kreativitásodhoz és a kitartásodhoz (ennyit írni...)

Szerző:  Killer81 [ 2014. február 18., kedd 20:56 ]
Hozzászólás témája:  DIY szódabikarbónás CO2, azaz az út végén

DIY szódabikarbónás CO2

Az út végén...


Előszó

Elérkezettnek láttam az időt, hogy egybefonjam az összegyűlt tapasztalatokat. Elértük azt, hogy az eszköz gyermekbetegségeit megoldjuk. Hosszúra sikeredett az út és a közben összegyűlt tudásanyag félre viheti az érdekelteket. Összefoglalom hát a tudnivalókat. A témáról sokkal többet írok az alábbiakban, mint ami szükséges, de az elmúlt hónapok tanulsága alapján minden válasz generál az olvasóban három új kérdést. Megpróbálok végletekig kimerítő lenni. Sokaknak fárasztóan egyértelmű dolgokat fogok leírni akár többször is, de nem vagyunk egyformák... van akiknek semmi sem egyértelmű. Szomorúan olvastam az interneten több ízben is, hogy egyáltalán megfordult az emberek fejében, hogy a szódabikarbónást az élesztős rendszerekhez mérjék. Még jobban elszomorított a tény, mi szerint néhányan már arra jutottak, hogy a használhatatlan kategóriába tegyék és a szekrény tetejére dobják. :) Itt nem azokra gondolok, akik meg sem tudták normálisan építeni vagy kapásból kihagytak ezt-azt belőle, ami szerintük fölösleges. Ezeknek fő oka valószínűleg a kezdeti hibái voltak. Ebben részben Én is hibás voltam, mert bíztam az ebay-es termék által ígért zavartalan működésben. Ez sok hét leforgása után dőlt meg. Szerencsére a szett mára befejezett és üzemkész...

Kémia

Ennek a széndioxid fejlesztő eljárásnak az alapja a szódabikarbóna reakciója a savakkal.
A szódabikarbónából savval érintkezve jelentős mennyiségű széndioxid szabadul föl.
(Érdekes, hogy ezt széndioxid fejlesztési módszert sokan citromsavas CO2-nek nevezik, pedig a széndioxid a szódabikarbónából szabadul föl. Lényegében mindegy minek hívjuk, ha mindenki érti mire gondolunk. :) )

Kép

A szódabikarbóna állagát tekintve súroló porra hasonlít. Egyébként egyes gyógyszertárakban, bio boltokban, reformházakban és néhány webáruház kínálatában is megvásárolható. Legjobb áron eddig 370Ft/kg-ba vásároltam.

Kép

A reakciót kiváltó savval szemben is támasztani kell néhány követelményt. Lehetőleg ne agresszív sav legyen és ne párologjon.
A legalkalmasabb sav minden szempontból a CITROMSAV. Állagát tekintve hasonlít a kristálycukorhoz. Nem agresszív sav. Kitűnő vízkőoldó, nem párolog és teljesen szagtalan. Vízben jól oldódik. Legpraktikusabb áron eddig 700Ft-ért vettem kilóját. Ettől jelentős eltérések is mutatkozhatnak.

Kép


Szóba került forgalmazói oldalakon a háztartási ecet is.
Sajnos kimondottan alkalmatlannak bizonyult erre. A kísérletek során a 20%-os ételecet bár ugyanolyan mértékű CO2 fejlődést idézett elő, mint a citromsav, mégis a párolgó gőze keveredett a széndioxiddal és bejutott az akvárium vizébe. Egy hónapos használata közben már jelentkeztek bizonyos vissza nem fordítható nem kívánatos tünetek. Az élőlények szokványos viselkedése megváltozott. Nyálkahártya betegség jeleit mutatták, illetve a növények is lassú pusztulásnak indultak. Az ázsiai ajánlás pontatlanságnak vagy inkább nagy baromságnak bizonyult.
Az ecet használata kimondottan nem ajánlott ! Két hónapomba került mire nagyjából kiheverte az akváriumom mindössze 1 ecetes töltet mellékhatásait.

Az eszközről

Leginkább azoknak az akvaristáknak ajánlanám, akik úgy 100-150 literen belül gondolkodnak és nem igazán szeretnének 10-15eFt-nál többet szánni egy CO2 szettre. A fenntartási költség se rúgjon sokra. Ennek ellenére szeretnék azt, hogy ne a CO2 szettjük legyen az, ami miatt a növényes akváriumuk esetleg nem sikerül. Illetve már elegük van az élesztőzésből... valami megbízhatóbbra váltanának.
Ez a széndioxid fejlesztő "készülék" lényegében a szódabikarbóna és a citromsav keveredését szabályozza úgy, hogy az összetevők elfogyásáig stabil nyomást tart fönn. Egy indítási folyamat során annyi citromsavat pumpálunk a szódabikarbónára, amellyel elérjük a szükséges üzemi nyomást. Az ajánlott nyomás ez esetben 2 BAR magassága. Ez elegendő bármilyen CO2 beoldási módszer kiszolgálásához, legyen az atomizer, co2 diffúzor, külső reaktor vagy bármi. Ezután egy tűszelep segítségével el is kezdhetjük adagolni a széndioxidot az akváriumba. A fogyó CO2 arra kényszeríti a rendszert, hogy további citromsavat adagoljon a szódabikarbónába, így pótolva az elhasznált gázt.
A nyomás fenntartásának folyamata már teljesen automata.

Kép

Kép


15-20 töltés után biztosan állítom citromsav és a szódabikarbóna 20 - 20 dkg arányával, egyszerre fogy el mindkét összetevő vagyis a 20dkg citromsav az összes széndioxidot fölszabadítja 20dkg szódabikarbónából. Ekkor a nyomás lassan esni kezd és 2-3 nap alatt annyira csökken, hogy a buborékszámot már naponta utána kellene állítani.
Az hogy meddig tart ki a rendszerben a CO2, kizárólag attól függ, hogy naponta mennyi ideig és mekkora buborékszámmal üzemeltetjük.
Természetesen mágnes szelep is köthető ehhez a rendszerhez, mellyel megháromszorozhatjuk a működési idejét, de egy mágnes szelep jelentős pluszköltséget jelent.

Hozzávalók

Kép

Lényegesnek tartom megjegyezni, hogy a szett gyári összeállításban megvásárolható ebay-en és máshol is. Több verzió is van már belőle. Az egyre fejlettebb verziók változásai egyértelműen a készülék hibái javítására irányultak. Ennek ellenére fontos momentum, hogy sok visszajelzést kaptam eddig is az ázsiai verzióból érkezett szettek gyári hibáiból, amelyek hazánkban tapasztalataim alapján elve nem működhetnek megfelelően. Az utólagos javításuk macerás.

A szett részei:

-töltet
-precíziós CO2 tűszelep
-2db 2 literes PET palack
-2db dupla kivezetéses PET kupak
-nyomásmérő óra
-buborék számláló
-Y elágazó
-2 vagy 3db visszacsapó szelep
-porlasztókő
-2-3 méter 6/4mm-es szilikon cső
-ozmóvíz vagy desztillált víz
-a CO2 beoldás módszere


-Precízós co2 tűszelep.
Lényegében a CO2 adagolás lelke a tűszelep. Evvel tudjuk finoman beállítani mennyi széndioxid jusson az akvárium vizébe. Ha ez nem megfelelő minőségű, akkor csak kínlódni fogunk az egésszel. Sokan akik a szódabikarbónás CO2 adagolás után érdeklődnek korábban már élesztős módszert használtak és ahhoz próbálják ezt a rendszert hasonlítani, ezért azt hiszik, hogy egy gagyi műanyag levegőcsap elég ehhez is. Tévednek ! Ez a módszer sokkal inkább hasonlít a nagynyomású rendszerekhez. A nagynyomású fém palackoknál a kémiai elven előállított széndioxid gázt préselik nagy nyomással fém palackokba. Ennél pedig ugyanezen kémiai elv szerint magában a palackban hozzuk létre a gázt.
Kép

- 2 db 2 literes pet palack.
Én ebből a régi, lapos aljú vissza válhatósakat javaslom, de még jobb és megbízhatóbb megoldás a 2 literes szódavizes palack. A rajtuk lévő fehér felirat nitro hígítóval, vatta koronggal és egy kis elszántsággal lemosható, akit zavar.
Kép

- 2 db kupak melyen 2-2 ki-be vezetés található.
Ebay-en a kupak külön is megvásárolható jelentős felárral. Illetve a kupakok elkészíthetőek pofi és fapadosabb módszerekkel is. Ez jelenleg a legtöbb hiba forrása. Felejtsük el, hogy az élesztős módszernél használt "fúrjunk egy lyukat a kupakba és húzzuk bele a csövet, oszt jóvan" módszer ide is elég lesz. Az atom belecibált cső jól körberagasztózva is szivárogni kezd. Ennek egyszerű az oka. Az élsztősnél max. 0.2 Bar nyomást mértem. Ennél meg 2 Bar az ajánlott üzemi nyomás. :)
Kép
Kép
Kép

-Töltet
A töltet maga a 200g szódabikarbóna illetve a 200g citromsav. Sokszor fölmerült a kérdés, hogyha többet tennénk mindkettőből, akkor tovább működne e a szett anélkül, hogy hozzá kéne nyúlni. Valószínűleg igen. Minden esetre nem szeretnék jelen lenni mikor egy cső elpukkanása miatt 40dkg szódabikarbónára ráfut 40dkg citromsav és ezt megpróbálja a szett egyszerre leadni egy 6/4-es csövön. :) Másik misztérium a recept. Hajlamosak vagyunk ennek a jelentőségét túlmisztifikálni. Mármint hogy mennyi víz az egyikhez... mennyi a másikhoz.
Valójában csekély jelentőséggel bír. A szódabikarbónára csak azért kell egy kis víz, hogy a citromsav egyenletesebb lépjen reakcióba vele. Pusztán csak közvetítő közeg. Ha pedig több vizet teszünk a citromsavhoz, akkor hígabb savat kapunk, amiből több kell a szódabikarbónára folyjon, hogy reakció induljon meg. Lényegében egyenletesebb a nyomásképzés vagy "hirtelenszerűbb". Illetve ha több vagy kevesebb rajtuk a víz, akkor fölöttük kisebb vagy nagyobb légtérbe préselődik össze a CO2. Ennek a hatásiba bele sem megyek.

- Nyomásmérő óra.
Evvel kísérjük figyelemmel mekkora CO2 nyomás van a palackunkban és ezen látjuk, ha a nyomásunk esni kezd a szódabikarbóna elfogyása után. Ebből elegendő az, ami 0-6 Bar-ig mér. Létezik belőle olyan, aminek alul és olyan aminek hátul van a csatlakozója. Nekem az alsó csatlakozós bizonyult praktikusabbnak. Pneumatika, épületgépészeti boltokban kaphatóak leginkább. Van kimondottan CO2-höz illetve gázokhoz és vízhez való is. Nekem a legolcsóbb vízhez valóak is beváltak. Árban 800Ft-tól a csillagos égig előfordulnak. A csatlakozójuk egy az egyben nem alkalmas co2 csőbe dugni. Ha nem tudjuk ezt házilag megoldani, akkor az átalakító hozzá akár további 1eFt-ba is kerülhet. Még jó hogy lehet kapni.
Kép
Kép
Kép

-Buborék számláló.
Sok mindent nem hiszem, hogy el kell róla mondjak. Ha nem 3in1 CO2 diffúzort vásárolunk, amiben van buborék számláló is, akkor kell ilyet beszereznünk. Ezen keresztül láthatjuk azt, milyen mértékben vezetjük a széndioxidot az akváriumba.
Kép
Kép

-Y elágazó.
Mondhatni a ez az elem felelős azért (a visszacsapó szelepek segítségével persze), hogy a nyomáskiegyenlítő csövön egyik irányban csak folyadék, visszafelé pedig csak gáz áramolhasson. Ezáltal tartja fönt a szett az állandó üzemi nyomást automatikusan. Lényeges, hogy beférjen a palack száján, hogy passzoljon a CO2 csőbe és hogy praktikus legyen az alakja. Bolti forgalomban még nem láttam célnak megfelelőt, de elkészíthető házilag is és ha van a közelünkben üvegműves szaki, őt is megkérhetjük, hogy gyártson nekünk ilyet.
Kép
Kép
Kép

-2 vagy 3 db visszacsapó szelep.
Valójában az eredeti verzióban nem használnak visszacsapó szelepeket, de valami okból abban a formában nekem sohasem működött normálisan a citromsav bejutatása és automata összekeverése a szódabikarbónával. Ez a két visszacsapó szelep egy privát újítás, amely nagyban javított a készülék működési stabilitásán.
Kép
A visszacsapó szelepnek egy 6mm átmérőjű szilikon cső mellett is be kell férnie a pet palack száján. Az egyik (képen az Y alatti) visszacsapó szelep átengedi a savat, de nem engedi vissza a szódabikarbónás folyadékot. A másik visszacsapó szelep (képen az Y feletti) arra kényszeríti a citromsavas folyadékot, hogy csak az alsó csövön a szódabikarbónába áramolhasson ki, viszont visszaengedi az "A" palackba a szükségtelen citromsavval együtt a keletkező CO2 gáz túlnyomást. A harmadik visszacsapó szelep kerül a tűszelep és a buborék számláló közé.
Ennek lenne a feladata az, hogy ha már nincs nyomás a rendszerben vagy éppen a szett utántöltését végezzük, akkor az akváriumból illetve a buborék számlálóból ne folyjon vissza a víz a csőben. Sajnos az ennyire jól működő visszacsapó szelep ritkább a szivárvány póninál olyannyira, hogy majdnem mindegy ha ezt nem is használjuk. Idő kérdése és úgyis visszajön a víz. Legfeljebb kissé késlelteti azt.

-Porlasztókő.
A citromsavat "szedi föl" a citromsavas palackból. Több funkciója is van. Egyrészt önsúlyával a palack aljára húzza az összekötő cső végét, így a citromsavat szinte az utolsó cseppig fölszedi. Szintén ezt a képességét erősíti azáltal, hogy mindössze csak a porlasztókő sarka is beleér a folyadékba, azt magába szívja azt és "továbbítja" a csőbe.
Két fontos dolognak kell eleget tennie a porlasztókőnek. Be kell férjen a pet palack száján.
Ez egy príma saválló porlasztókő és kellően nehéz.
Kép
Illetve el kell viselnie a citromsav maró hatását. Máskülönben néhány nap alatt úgy jár, mint ez az olcsó zöld porlasztókő, ami szerintem előző életében pezsgőtabletta volt.
Kép
Kép
Kép

-2-3 méter 6/4mm-es szilikon cső.
A csőbe köthető tűszelepekhez és a szódabikarbónás CO2 szett csatlakozóihoz legjobban azok a szilikon csövek passzolnak, melyeknek a külső átmérője 6mm a belső pedig 4mm, tehát a falvastagságuk 1mm. Ezekből is vannak olyanok, amelyek jobban és olyanok melyek kevésbé jól tűrik a magas gáznyomást. Nekem eddig a Sera CO2 csöve vált be a legjobban, de egyes után gyártott autó ablakmosó csövek is megfelelhetnek a célnak. Csupán az utóbbival az a baj, hogy annyiba kerül, mint a kimondottan erre gyártott CO2 cső. Az más kérés, hogy esetleg könnyebben beszerezhető vidéken is. Körülbelül 2 méterre van szükségünk alapból a szetthez, de 3 méterrel már egy kacifántosan elhelyezett akvárium igényeit is ki tudjuk majd szolgálni. A szett palackjainak belső becsövezésénél amúgy is elhasználunk belőle úgy 40 centit. Ha valóban 3 méter kell, akkor ezt számoljuk majd rá.

-Ozmóvíz vagy desztillált víz
A másik és legnagyobb probléma a csapvizünkkel van. Legjobb tudomásom szerint a szett eredeti származási helyén lágy a víz, ezért nem jelentkezett az a probléma, ami nálunk.
Mégpedig a nyomásugrás, azaz hogy egy darabig jól megy a szett, aztán egyszer csak hirtelen megnő a nyomás. Ez azért van mert valami okból a mi csapvizünkben ha lassanként érkezik a citromsav a szódabikarbónás vízbe, akkor szépen felszökik a szódabikarbónás víz tetejére anélkül, hogy komoly reakcióba lépne a szódabikarbónával.
És jön és jön és jön, de reakciót nem vált ki, mert kettéválik a 2 folyadék. És ha reakció nincs, akkor nincs ellennyomás, ami megakadályozza a további citromsav érkezését...
Aztán egyszer csak már túl sok a citromsav és bebolydul a koktél és egyszerre pezseg el az, aminek napok alatt kellett volna. A nyomás meg az egekben...
Ezt később fölfedezték szerintem ázsiai barátaink is, ezért vagy ebből kifolyólag vagy engedélyezési okokból, de a későbbi verziókat egy túlnyomás lefújó szeleppel látták el. Elsőre ez jól hangzik, csak éppen nem megoldás, mert amit elenged az kárba vész, így csökken az újratöltések közti időtartam.
Egy kézenfekvő próbálkozásnál kiderült az, hogy ha ozmóvizet használok, akkor normálisan végbemegy a kémiai reakció. Természetesen az Y-ra kötött két visszacsapó szelep nagyban hozzájárul a sikerhez.
Ezen a videón szépen látható miről beszélek. A bal oldalt látható a csapvízben és jobb oldalt az ozmó vízben a savas folyadék mozgása. Jól látszik, hogy jó darabig nem akar összekeveredni a csapvíz a citromsavval.
http://www.youtube.com/watch?v=uqJSQIodQts

- A CO2 beoldás módszere
Ez lényegébe annak a megoldásnak a fogalma illetve eszköze, ami arra irányul, hogy az előállított széndioxidot az előállítás módszerétől függetlenül valamilyen módon az akvárium vizébe juttassa. Ezek a módszerek egy égészen széles skálán mozognak. Az erre szolgáló eszköz vagy eljárás minősége nagyban befolyásolhatja a CO2 hasznosulását. Egy gazdaságtalan beoldás mellett nagyobb mennyiségű CO2 beoldás sem okoz mérhető változást az akváriumban, míg egy jó módszer egy szerényebb adagolás mellett is meghozhatja a kívánt CO2 szintet. Ez lehet házi eszköz vagy gyári megoldás is, esetleg ezek kombinációja.

- sima levegő porlasztó kő
- kerámia, üveg alapú porlasztó korong
- atomizer
- külső reaktor
- stb.


Kép

Egy korábban házilag készített CO2 diffúzorról készített blog és videó, melyet azóta is sikerrel alkalmazok:

http://forum.tropicalfish.hu/viewtopic.php?f=67&t=920
http://www.youtube.com/watch?v=r2CiGlZSdQQ
http://www.youtube.com/watch?v=Z5zFYQKLLL0&feature=youtu.be


Az összeállítás elve

Az összeállítás elve a rajzon látható. Külön magyarázatot nem igényel.

Kép

Ami esetleg lényeges lehet, hogy a nyomásmérő órához érdemes valamilyen nagyobb falvastagságú csövet beszerezni. Nekem szerencsém volt, mert volt idehaza ideális keresztmetszetű vastag falú szilikon csövem. A porlasztókő érjen le a flakon legaljára illetve a rajzon látható, hogy a visszacsapó szelepeknek milyen irányban kell átengedniük. A csöveket a külső csatlakozásoknál érdemes szorító gyűrűkkel rögzíteni. Ez jobb tömítést biztosít a csatlakozásoknál és megakadályozza azt, hogy az esetleges túlnyomás és az abból eredő csőbővülés lerúgja a csövet a palackról. Én ilyen szorító gyűrűket a 2 literes szódavizes palack szívószálából csináltam. Így még ez sem ment kárba.
Kép
Kép
Az összeállításnál vétett hibák szivárgáshoz vezetnek és működési rendellenességek forrásai.
Úgymint a szett gyors kiürülése vagy a nyomás eltűnése az összetevők elfogyása nélkül.
Az esetleges hibalehetőségekre később kitérek.

A működésének elve

A szettnek van egy beindítási módszere, melynek végeredménye, hogy mindkét palackunkban körülbelül 2-2 bar nyomás van. Ezt a részt majd az üzembe helyezésnél taglalom. Most vegyük úgy, hogy frissen töltöttük föl a szettet és üzemkész…
Az „A” palackunkban 600ml ozmó vízben föl van oldva 20dkg citromsav.
A „B” flakonban 20dkg szódabikarbónára van ráöntve 200ml ozmó víz. (ezt nem kell elkeverni)
A palackokban CO2 túlnyomás van, ami a beindítási fázisnak köszönhetően kb. 2 Bar.
A tűszelep zárva van, tehát sem gáz, sem folyadékmozgás nincs, azaz a kémiai reakció jelenleg áll, mivel a két összetevő külön palackban tartózkodik.
A két palackot összekötő csövet úgy képzeljük el, mint egy mérleget, amely bármelyik oldal nyomásváltozása esetén, azonnal próbálja azt kiegyensúlyozni.
Mikor lassanként elkezdjük adagol a tűszelepen át a CO2-t az akváriumba, akkor azt a „B” flakonban összesűrűsödött széndioxidból tesszük. Amikor egy minimális fogyás is jelentkezik a „B” flakon co2 készletében, akkor az „A” flakonból az összekötő csövön át lassan folyni kezd át a citromsavas víz. A csövön átérve nem tud átjutni a 2-es visszacsapó szelepen, mert az pont ellenkező irányban engedne át, így nem tud a sav csak az 1-es visszacsapó áthaladva a szódabikarbóna közepébe fut és azonnali kémiai reakciót indít meg, amely pótolni kezdi az elhasználódott CO2 gázt. A trükk abban rejlik, hogy az elhasznált CO2 helyére érkező citromsav gázutánpótlást produkál. Amint a citromsav elég sok CO2-t szabadított föl a szódabikarbónából a „mérleg nyelve átbillen”. Eddig a „B” palack átfolyó csövén tört kifele a citromsav. Amint egy kevéssel is több lesz a gáznyomás a „B” palackban, mint az „A”-ban, a folyamat megfordul. Az 1-es szelep lezár és mivel visszafele nem enged… a túlnyomástól kinyit a 2-es visszacsapó szelep és visszavezeti az „A” flakonba a létrejött többlet gázt.
Ezzel egy időben az összekötő csőben rekedt citromsavat visszatolja az „A” flakonba, így elvágja a lehetőséget további fölösleges gáz termelődésének. Párszor megkaptam már ezt a kézenfekvőnek tűnő kérdést: „Ha elzárom a csapot éjjelre nem fog fölrobbanni ?”
Miért robbanna föl ? Ha egyszer nincs gázmozgás, akkor egyensúlyba jön a két palack között a nyomás és megszakad a gáztermelődés.
A szett egészen addig önműködően fönntartja az indításkor elért gáznyomás, míg valamelyik összetevő ki nem fogy.

A működés időtartama

Egy másik sarkalatos kérdés, hogy mekkora akváriumot is képes elvinni a szett, mennyi ideig. A válasz nagyon egyszerű. Minél nagyobb egy akvárium növényeinek CO2 igénye, annál több CO2-t kell adagoljunk a siker érdekében. Minél több CO2-t adagolunk, annál hamarabb fogy ki a szett. Ez ugyan olyan nehéz kérdés, mint azt megmondani, mennyi CO2-t is kell egy adott akvárium vízéhez adagolni.
Nem mindegy mennyi növényünk van és az sem mindegy hogy milyen. Eleinte kevesebb CO2 kellhet... később pedig a fejlődő növények többet igényelnek majd. Az sem mindegy milyen CO2 vízbe oldási módszer alkalmazunk. Változó milyen mértékben tudják föloldani azt a vízben és mennyi megy kárba eközben. Ez sajnos sok változó függvénye. Sajnos sok kezdő akvarista hajlamos ennek beállítását egy úgynevezett tartós tesztre, azaz DC-re bízni. Ez az apró szerkezet az akvárium vízébe helyezve az akvárium CO2 ellátottságától függően 3 színárnyalattal próbálja tudtunkra adni, hogy eltaláltuk e a helyes CO2 szintet. Ezt leginkább csak visszaellenőrző-tájékoztató eszköznek mondanám. Páran próbáltak már erre támaszkodva szódavizet varázsolni az akvárium vizéből, egészen jó eredménnyel. Ti ne tegyétek.
Azt tanácsolom egy növényes akvárium üzemeltetésében jártas szakember véleményét kérjük ki arról, hogy véleménye szerint az akváriumunk igényeinek, milyen buborékszint felel meg. Aztán döntsük el, hogy éjjel-nappal fogjuk adagolni a CO2-t vagy napi szinten nyitjuk-zárjuk a CO2 csapunkat, esetleg beruházunk egy mágnes szelepre, ami automatán nyitja-zárja a gázt a rendszerben. Ha ezeket megtudtuk, akkor az alábbi táblázatból egy hozzávetőleges értékkel már számolhatunk.

Éjjel-nappali (0-24) üzemeltetéssel:
60 buborék percenként = 10 nap (1 mp / bubi)
45 buborék percenként = 15 nap (1.5 mp / bubi)
30 buborék percenként = 20 nap (2 mp / bubi)
20 buborék percenként = 30 nap (3 mp / bubi)
15 buborék percenként = 40 nap (4 mp / bubi)
10 buborék percenként = 60 nap (6 mp / bubi)

Napi körülbelül 8 órás adagolással: (kézi nyitás-zárás illetve mágnes szelep esetén)
60 buborék percenként = 30 nap (1 mp / bubi)
45 buborék percenként = 45 nap (1.5 mp / bubi)
30 buborék percenként = 60 nap (2 mp / bubi)
20 buborék percenként = 90 nap (3 mp / bubi)
15 buborék percenként = 120 nap (4 mp / bubi)
10 buborék percenként = 180 nap (6 mp / bubi)

Az üzembe helyezés.

Az üzembe helyezésnek az összetevők palackba töltésén kívül két fő fázisa van.
Az első a minimum nyomás elérése.
A második pedig az üzemi nyomás feltermelése.
(Ez nagyjából 2 Bar. Nem állítom, hogy ez kötelező érték. Minden esetre a gyártó 1-2 Bar közötti értéket javasol és e szerint festik föl a nyomásmérő órára a "zöld zónát" is. A több az fölösleges viszont kevesebb is elég lehet, ha az a saját CO2 beoldási eljárásunknak elegendő. Mindazon által megfigyeléseim szerint a legjobban tömített szettnél is van kárba vesző CO2. Ez nem tudom pontosan, hogy az anyagokon szivárog át vagy az automata nyomásfönntartás közben vész oda, de a beindítástól a szett kiürülésig az üzemi nyomás valamelyest csökken attól függetlenül, hogy még nem fogyott ki teljesen egyik összetevő sem. Ez változó, úgy tapasztaltam, hogy 0.2-0.4 Bar. Ez egy minimális buborékszám csökkenéssel járhat, amit érdemes a szett kifogyásáig legalább 1x utána állítani a tűszeleppel. Lehet hogy rosszul okoskodom, de ha kezdetben 2 Bar-ra állítjuk be a nyomást és 0.2-t esik az eltelő napok alatt az 10%-os buborékszám csökkenés, míg ha kezdő nyomásunk 1 Bar, akkor az 20%, azaz ha jó a logikám, akkor a 2 Bar egyenletesebb buborékszámot produkál. Másik nem elhanyagolandó dolog, ami 2 BAR-os üzemi nyomás mellett szól, hogy ha esetleg egy CO2 mágnesszeleppel bolondítanánk meg a rendszert, akkor érdemes tudni, hogy a mágnesszelep működésének van egy minimális nyomás értéke. A legtöbb mágnesszelepnél maga a rendszerben lévő nyomás az, amely elvégzi a szivárgás mentes reteszelést (zárást). Kis nyomás esetén legtöbbször átengedi a CO2 gázt.)

Az körülbelül 2 BAR-os üzemi nyomást nem a semmitől éri el a szett. Ez egy viszonylag egyszerű módszer hatására következik be. A lényege, hogy juttassunk „A” palackból annyi citromsavas vizet a „B”-be, amennyi kb. 2 Bar nyomású széndioxidot szabadít föl a szódabikarbónából. Ez egy több lépcsős folyamat.
Figyelem ! A flakonok soha nem dőlhetnek föl. Valamilyen módszerrel erre mindig ügyeljünk. Ha nincs a kezünkben jobb eszköz, akkor egy madzaggal bilincseljük meg a két flakon száját és kössük oda egy magasabb ponthoz.
Felborulás esetén a nyomásmérőbe és a tűszelepbe is folyadék kerülhet, ami akár kárt is tehet benne… esetleg bizonytalan működést eredményez.
Az alábbiakban leírtak nincsenek kőbe vésve. Másnak lehet ettől eltérő receptek vagy indítási, újratöltési módszerek váltak be. Nem azt írom, hogy csak így lehetséges, hanem azt hogy én hogy csinálom.
Az kiinduló helyzet a jelenlegi "legjobban" bevált recept alapján:
A szettre a indítás/feltöltés/újratöltés fázis alatt ne legyen rákötve se diffúzor, se buborék számláló, se a kettő közt lévő visszacsapó szelep, mert meggátolja ezen fázisokat. Tehát az állapot ennek a kettőnek valamelyike:

Kép

Kép


1. „A” palackba öntsük 200g citromsavat és 600ml ozmó vizet. Ezt még a kupak rátekerése előtt oldjuk is föl benne.
2. „B” flakonba öntsünk 200g szódabikarbónát és 200ml ozmó vizet. Itt ne strapáljuk magunkat a föloldással, mert a működés szempontjából nincs jelentősége. A szódabikarbóna amúgy se szeret túlságosan vízben oldódni. Ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne szabadna lötyögtetni a szódabikarbónás flakont, csupán csak a szódabikarbóna föloldása céljából fölösleges.
Az összetevők beöntése után töröljük meg a flakon száját és a kupak belsejét, mert az esetlegesen rátapadt kosz, por, szódabikarbóna vagy szemcsés citromsav a kupak és a flakon pereme közé ékelődve elronthatja a tömítés és szivároghat tőle. A kupakot is tönkreteheti.
3. Tekerjük rá a kupakokat. Értelemszerűen a citromsavas flakonra a nyomásmérős kupakot… a szódabikarbónásra pedig az „Y” elágazóval szereltet. Erősen húzzuk meg, de azért ne állat módjára.
4. Ha a cső végén van tűszelepünk, akkor azt zárjuk el teljesen vagy ha csak a csupasz cső vége van, akkor törjük meg a cső végétől úgy 5cm-re és gumizzuk el jó erősen a megtörésnél.
5. Két kézzel fogjuk meg az „A” flakont és nyomjuk össze (kitartóan) amennyire lehetséges, ezáltal egy kisebb adagnyi citromsavat sikerül majd átpumpálnunk a szódabikarbónára, ami pezsegni kezd. A „B” flakon körkörös rázásával serkentsük a folyamatot. A keletkező gáz visszaáramlik az „A” flakonba és ott is bubizni kezd és a porlasztókövön át kiegyenlíti a nyomást.
Ha már csak kissé bubizik a porlasztókő az „A” flakonban, akkor a "B" palackot nyomjuk meg kézzel 1x érősen, hogy a "B" többletnyomásának egy részét visszasegítsük "A"-ba , majd kezdjük elölről a 5. pontot.
Ha már olyan kemények a palackok, hogy kézzel nem igazán tudunk több citromsavat átpumpálni, akkor az induló nyomást elértük. Tovább haladhatunk az üzemi nyomás elérése részre. Ne felejtsük el, hogy a cső vége vagy a tűszelepünk mindezidáig zárva kellett legyen.

Üzemi nyomás elérése:

Tehát eddig kézzel sikerült annyi nyomást pumpálni a palackokba, hogy felkeményedjenek. Innentől kezdve ezt a kis nyomást fogjuk munkára fogni, hogy feltornásszuk 2 Bar-ra.
Kép
Kép
1. Leszedjük az elgumizott cső végéről a gumit, de továbbra is zárva tartjuk kézzel a csövet.
(amennyiben valaki nem a cső megtörésével oldja meg a cső nyitását zárását, hanem tűszeleppel az értelem szerűen nyitja-zárja a tűszelepét amikor kell, azzal a különbséggel, hogy nyitáskor több forgatással nagyon nyissa ki a csapot és ugyan ilyen határozott sebességgel zárja is ha kell)

Kép

Kép

2. Nyissuk ki körülbelül 3 másodpercre teljesen a cső végét, majd zárjuk is el. Van aki meglepődött már ettől is... Igen, süvíteni fog belőle a levegő. :) Azt fogjuk látni, hogy a "A" flakonból a "B" flakon szódabikarbónájába az összekötő csövön keresztül citromsav fut át és pezsegni kezd. A felső visszacsapó szelep azért felel, hogy csak az alsón tudjon az érkező citromsav bejönni viszont a keletkező gáz a felsőn tér vissza a csőbe, míg az alsó megakadályozza, hogy a szódabikarbóna visszafelé áramoljon.
(Ez azért történik, mert a két flakonban egyforma a nyomás, de mivel a csövön át a "B"-ből elengedtünk valamennyit gázt, abban kisebb lesz a nyomás, mint "A"-ban. Ezt "A" csak úgy tudja pótolni, hogy citromsavat nyom át "B"-be. Az átjött citromsav viszont több CO2-t szabadít föl, mint amennyit ennek érdekében elengedtünk. Így a nyomás az elengedett mennyiség ellenére több lesz mint volt. Ezen elv alapján végül bárhogy is ügyeskedünk, akkor is el kell engedni a gázunk egy bizonyos mennyiségét a végcél eléréséhez.)

Kép

Kép

3. A cső vége továbbra is zárva van. Azt fogjuk látni, hogy a citromsav hatására fölszabadult CO2 gáz "túlerőbe" kerül és megnyitva a felső visszacsapó szelepet az Y elágazón keresztül visszatolja az Y elágazó felett lévő citromsavat az összekötő csövön át az "A" flakonba. Mikor átér a porlasztó kövön át buborékozás közepette fölszabadul és megemeli valamennyivel a nyomást mindkét palackban egyformán. A kémiai reakció időbe kerül. A folyamatot úgy tudjuk serkenteni, hogy közben a "B" flakont körkörös mozdulatokkal kissé rázogatjuk.
Ha a nyomásmérő órára pillantva azt látjuk, hogy még nem értük el a szükséges nyomást, de már "A" flakonban a porlasztókő csak enyhén bubizik, akkor jó erősen nyomjuk meg a "B" flakont két kézzel, hogy a két palack közti kicsi nyomáskülönbséget kiegyenlítsük és kezdjük újra a 2. ponttól. Ha már csak kicsi híja van a 2 Bar-nak, akkor ne 3 mp-re nyissuk meg a cső végét csak 2-re vagy 1-re.

Kép

Ha elértük a kívánt nyomást akkor gumizzuk le jó alaposan a cső megtörésénél, majd kössük be a csövet a tűszelepbe és kezdhetjük használni. Innestől a nyomás és a működés önfenntartó.
Segédanyagok videó formában az üzembe helyezéshez. A módszert figyeljétek és ne a recepteket...

Made in Nemitteni:
http://www.youtube.com/watch?v=EnYfJcsnj74
Egy videó tőlem régebben:
http://www.youtube.com/watch?v=ylFYnRpD_KY
És tőlem nemrégről:
http://www.youtube.com/watch?v=GwaTAlCqiE4

FIGYELEM !

Ha először helyeztük üzembe a szettünket, akkor ne vegyük kézpénznek, hogy az tökéletesen sikerült. Ha föltermeltük a nyomást, akkor ne vegyük rögtön használatba. hagyjuk lezárva a cső végét és várjunk úgy 2 órát. Pontosan írjuk föl hol is áll a mutató. Ezt követően várjunk kb. 8 órát és nézzük meg újra. Ha nagyon picivel több lett az nem baj, de lejjebb ment a mutató, akkor az nem túl sok jóval kecsegtet. Ha mégis az utóbbi történt, akkor szinte biztos, hogy ereszt valahol. Akkor viszont nem vehetjük használatba. Csináljunk tömör habot és kenjük körbe töviről hegyire... találjuk meg hol ereszt és hárítsuk el a hibát. A palackból a nyomás leeresztését mindig az "A" kupak meglazításával tegyük.
Néhány újratöltés után biztosan föl fog nektek is tűnni, hogy egyszer több citromsavra volt szükség a 2 Bar eléréséhez, másszor pedig kevesebbre. Ez napokat is jelenthet, hogy több vagy kevesebb ideig működik majd a szett. Ez azért van, mert a töltésnek is van egy helyes ritmusa. Ez annyit jelent, hogy a nyomás feltermelésekor pocsékoltunk e a gáz elengedésekor vagy ügyesek voltunk. A kutya ott van elásva, hogy mikor 3 másodpercre kinyitjuk a csövet, hogy gázt engedjünk el, akkor az "A"-ból átfut a citromsav a "B" szódabikarbónájába. Ez pezsegni kezd és a keletkezett CO2 vissza indul "A"-ba. Ha a visszafordulás közben is nyitva tartjuk a cső végét, akkor már a hasznos gáznyomást eresztjük épp elfelé. Ezért ha azt látjuk a csőben, hogy "B" ből visszafordult a citromsav "A"-ba, akkor már zárhatjuk is el a cső végét.
A 3 másodperces nyitási módszerrel ennek a figyelésére nem is igazán lesz szükség, mert hamarabb elzárjuk a cső végét, mint ahogy visszaindul a folyadék.


A szett újratöltése:
Ez annyiban különbözik az első két fázistól, hogy mikor már újra kell a szettet tölteni, akkor még valamennyi nyomás lesz a palackokban és csövekben egészen a CO2 diffúzorig, illetve az előző töltetből elhasználódott citromsavas-szódabikarbónás víz még ott lesz a "B" palackban.
Ebből a problémát a csövekben lévő nyomás okozza... ugyanis újratöltéskor ha nem zárjuk (kötjük) el a csövet a tűszelep után, akkor lekötéskor a bubiszámlálóból még egy esetleges visszacsapó szelep mellett is kiszökik a víz és macerás újratölteni. Legalábbis számomra igen.

Kép

1. A tűszelepet alaposan elzárom. Az óra tanulsága szerint még valamennyi nyomás van a rendszerben. A citromsav teljesen átment "B"-be. A szódabikarbóna teljesen elhasználódott. Nem látható a palack alján.
2. Meglazítom az "A" kupakot és elengedem a szettben lévő maradék nyomást.
3. Lekötöm a tűszelep szett felé menő oldalát. A tűszelepet elzárva rajta hagyom a többi részén, így az akváriumban maradt rész zavartalan marad. Nem folyik ki a bubiszámlálóból a víz és nem csorog vissza a csőben.
4. Lecsavarom a mindkét palackról a kupakot úgy, hogy a kupakot fogom és a palackot tekerem ki belőle. Ezáltal nem tekerednek a csövek össze-vissza.
5. Kihúzom a szerelékeket a palackokból.
6. Kiöntöm a palackokból a maradékokat és egy kis csapvízzel kiöblítem őket, majd kirázom belőlük a víz nagyját.
7. Belerakom az új tölteteket tölcséren keresztül.
8. Megtörölgetem a palackok száját és egy vizes fültisztítóval kitörlöm a kupakok belsejét, megszabadulva az esetleg rájuk tapadt nem kívánatos anyagoktól, ami szivárgást okozhat.
Rácsavarom a kupakokat és kellő határozottsággal (de azért nem állat módjára) meghúzom a kupakokat. Gondosan ügyelünk rá, hogy a kupakok meghúzásakor vagy levételekor soha ne fogjuk hozzá a csöveket vagy csőcsonkokat, mert pillanatok alatt letörik. Magam is többet végeztem már ki így gondatlanságból.
9. A korábbiakban ismertetett módszerrel föltermelem a nyomást körülbelül 2 Bar-ra és elgumizom a cső visszatört végét.
10. A cső legvégéből levágok 3mm-t, mert a korábbi bekötéstől már ott kissé meg van nyomódva a cső pereme és ez újra visszakötve szivárgást okozhat. Bekötöm a visszatört csővéget a tűszelepbe, úgy hogy a gumizás még mindig rajta marad.
11. Leveszem a gumit.
12. Óvatosan megnyitom a csapot és beállítom a buborék számot. A szett használatra kész.

Gyakran ismételt kérdések:

Számtalan kérdést kaptam már a szettel kapcsolatban. Legtöbbször ott bújik a válasz a sorok közt, csak nem mindenki tudja kihámozni...

Minek a szerepe az Y elágazónak ?
Ha ezt eddig nem értetted meg, akkor fölösleges újra elmagyaráznom. Kell bele és kész. Ha nincs, akkor a szódabikarbónás víz vissza tud folyni a citromsavasba és rontja annak minőségét. Felborul az automata nyomás visszatermelés elve.

Minek porlasztókő a cső végére ?
Egyrészt a súlya a palack alján tartja a cső végét. Másrészt magába szippantja a folyadékot, így szinte az utolsó csepp citromsavat is átviszi a végére. Harmadrészt ha valami kosz keveredett a citromsavba, akkor azt megszűri, így nem akad el a visszacsapó szelepben és teszi tönkre azt. Negyedrészt a porlasztókő egyben egy fojtás is. Biztos lőttek már képen mindenkit a strandon kétkezes vízi pisztollyal. Na képzeld el ugyanezt 10x akkora erővel, savval, abban az esetben, ha elpukkan az összekötő cső és nincs rajta porlasztókő, ami lelassítsa a folyadék kiáramlását az "A" palackból. Ez elég sok érv, hogy ne spóroljunk ki egy 100-500Ft-os alkatrészt.

Nem fog fölrobbanni, ha elzárom a csapot ?
Nem ! A citromsav nem folyik állandóan a szódabikarbónára. Ha elzárod a csapot, akkor ettől egy idő után megáll. Kiegyenlítődik a két palack között a nyomás és "várja a rendszer a folytatást". Ha elzárjuk a csapot, akkor akár hónapokig is elállhat így, mégsem történik semmi.

Egy szettre rá lehet kötni két akváriumot is ?
Természetesen igen. A "B" palackból az akvárium felé menő csőbe be kell kötni egy T elágazót és mindkét irányba kell 1-1 tűszelep - bubiszámláló - CO2 porlasztó szerelék.

Mi a legjobb citromsav - szódabikarbóna - víz recept ?
Mindig is lesznek összeesküvés elméletek ezen a téren. Én azt tapasztaltam minden alkalommal, hogy 20dkg citromsav a végére "megeszi" a 20dkg szódabikarbónát. Innentől kezdve nincs értelme variálni. A hozzáadott víz mennyiségének nincs óriási jelentősége. A víz minősége annál fontosabb.

Lehet e más anyagokkal helyettesíteni a szódabikarbónát vagy a citromsavat ?
A szódabikarbónát nem, hisz az a CO2 forrása ebben a rendszerben. A citromsavat próbáltam ecettel. Működött is csak megölte a növényeket. Nekem ez elég tanulságos volt.

Elértem a 2 Bar nyomást, de szinte átment az összes citromsav... mi a baj ?
Vagy nagyon idétlenül csináltad a nyomás termelést vagy brutálisan ereszt valahol a szett.

Lehet e több citromsavat és szódabikarbónát tenni a flakonokba ?
Persze... hisz fér bele. Mindenki saját felelősségére. Azt szokták mondani addig nincs baj, míg baj nincs. Én maradok a 20-20dkg-nál.

Megoldható e az, hogy naponta elzárom és kinyitom a tűszelep, ezzel takarítva meg gáz ?
Persze hogy lehet, csak ha belegondoltok nagyon fontos a buborékszám stabilitása. Egy jobbacska tűszeleppel sem egyszerű e néha. Ha úgy is tűnt hogy jól sikerült beállítani egy óra múlva lehet kell rajta egy picit állítani megint... Ki akarja ezt naponta eljátszani ? Természetesen ha tegyük föl van két csapunk egymás után. Egyik ami a precíziós, amit alaposan és pontosan beállítottunk. Ehhez nem nyúlunk. Meg van előtte egy kevésbé igényes, amit csak nyitunk-zárunk. Ez így már jó lehet.

Lehet e mágnes szelepet kötni ehhez a rendszerhez ?
Természetesen lehet. Sőt ! Jelentősen megnöveli a működési idejét és megritkítja a karbantartások számát.

300 literes akváriumom van. Jó lehet nekem ez a CO2 szett ?
Véleményem szerint ez már ahhoz macerás. Túl sokszor kell tölteni. Ha nem kimondottan növényes akváriumban gondolkodik az ember, de szeretne a növényeinek a CO2 jelenlétével segíteni az anyagcseréjükben, akkor ez egy jó alternatíva. A növények mindenféleképpen meg fogják hálálni a CO2 hatását.

Szódabikarbónás vagy élesztős CO2 ? Melyik a jobb ?
Ezt a kérdést azért nem válaszolnám meg, mert akinek volt élesztős, aztán összerakott egy rosszul működő szódabikarbónást, az a csalódottság hatása alatt védeni fogja az élesztős becsületét és köpködni az újabbat. Aki a végleges jól működő szódabikarbónásra váltott, az szerintem előbb hagyja abba az akvarizálást, mint sem újra cukrot, élesztőt és zselatint vegyen a kezébe.

Feltermeltem a nyomást, de reggelre lement teljesen, pedig maradt még sok citromsav az "A" palackban. Mit rontottam el ?
Valószínűleg az "A" palacknál ereszt valahol. Ez lehet a kupakjánál vagy a nyomásmérő óránál is.

Feltermeltem a nyomást, de reggelre átment az összes citromsav a "B" palackba (esetleg eltűnt a szódabikarbóna is). Mit rontottam el ?
Valószínűleg extrém mértékben ereszt a szetted valahol a "B" kupak környékén. De ez a szivárgás bárhol lehet egészen a CO2 diffúzorig. Túl sok CO2 szökik el valahol. Próbáld habbal megkeresni hol ereszt, ha még van valamennyi nyomás a rendszerben.

A szettem kifogyott pár nap alatt, pedig a beállított buborékszám alapján sokkal tovább kellett volna bírnia... Mit rontottam el ?
Valószínűleg kis mértékben ereszt a szetted valahol a "B" kupak környékén. De ez a szivárgás bárhol lehet egészen a CO2 diffúzorig. Egy kevés CO2 elszökik valahol a rendszerből. Próbáld habbal megkeresni hol ereszt, ha még van valamennyi nyomás a rendszerben.

DIY szektor

Itt azoknak próbálok segíteni, akik házilag akarják megvalósítani a szettet.
Van amit meg lehet csinálni, de esetleg nem érdemes.
A lehetőség mindenki számára adott !

Dupla kivezetéses PET kupak

A legegyszerűbb mód természetesen vásárolni egy gyári verziót. Nekem is volt szerencsém rendelni kettőt. 1500Ft volt párban. Azóta is itt szunnyad egy dobozban.

Kép

A DIY verzióhoz a megfelelő fajta kupak kiválasztása kulcsfontosságú. A literes sörös flaska kupakjai tökéletesek erre, mert végig hengeres a palástjuk és passzolnak a cserélhető szódavizes palackokra is. (2 literes Rocky Cellar, Kőbányai, Mátyás sörök)

Kép

A Cola kupakok sajnos nem jók. Azok a kupakok sem, amelyek kúpos zárásúak, tehát nincs bennük tömítő korong lapka.
A legegyszerűbb és legfapadosabb módszer a csövek bekötésére abban az esetben ha 6/4mm-es csövet használunk, ha:

Kép

1. Egymáshoz nem túl közel, de nem is nagyon a kupak szélén fúrunk 2db lyukat 5mm átmérőjű fúróheggyel. Ha esetleg egy hármassal előfúrunk, akkor nem lesz annyira sorjás. Minden esetre törekedjünk a furat sorja mentesítésére. Ha megvan a 2 furat sréhen vágjuk meg a szilikon cső végét, kívülről dugjuk át a lyukon és egy fogóval húzzuk be 1-2 centire.
2. Ha simán így hagynánk, akkor a nyomás növekedésével a kupak és a cső közt szivárogni kezdene és itt a legkisebb szivárgás sem megengedhető. Ezért a csövet belülről neki kell nyomni a lyuk peremének. Vegyünk gyógyszertárból kis eldobható fecskendőket. Az 5ml-es pont jó. Vágjuk le a fecskendő hegyéről a kis csőkúpot.

Kép

Vágjuk egyenesbe a cső végét és dugjuk a kúpot bele.

3.-4. Egy csillagcsavarhúzóval, ami befér a szilikon csőbe, nyomjuk föl annyira a csőkúpot, hogy félig a kupakon belül, félig pedig kívül legyen. Ne szúrjuk közben át az ujjunkat. Ez belülről annyira nekiszorítja a szilikon csövet a kupakon fúrt lyuk falának, hogy egyáltalán nem szivárog.
A kupakon belülre eső csővégekre pedig egy-egy kis toldóval rá tudjuk kötni a palackon belül lévő szerelékeket. (porlasztóköves cső, Y elágazós...visszacsapó szelepes cső)

A másik körülményesebb és költségesebb megoldás egy kupak "építése" műgyantával , akril csőcsonkokkal és öntőformával.
A lényeg hogy 40-es PVC csőből vágok egy darabot. Ebből lesz az öntőforma. Hosszába egy helyen elhasítom, hogy szét lehessen feszíteni. A belsejébe régi fajta winchester kábelt ragasztok. Ez lesz a forma belseje. Ez adja a kiöntött kupaknak a jól megfogható bordás mintázatot.

Kép

A kupakot alaposan körbecsiszolom és 4.8mm átmérőjű fúróval kifúrom rajta a 2 lyukat.
5/3mm-es merev akril csőből vágok 2db-ot. Hosszuk 35mm. Végeiket kissé lesarkalom. Közepüket vászonnal megcsiszolom. Beleütöm a csonkokat a furatokba. Az ütközésig beütés előtt körbekenem egy csíkban epoxis ragaszóval.

Kép

Öntés előtt még csinálok egy üvegszálas anyagból készült gyűrűt a kupak köré.

Kép

Egy fél literes palack szájára csináltam egy tartó gallért és fölé kerékpár belsőből egy tömítő köpenyt.
A kupakot rátekerem erősen, így nekiszorul a gumival együtt a műanyag gallérnak.

Kép

Az öntőformát a gumigallér széléhez illesztem, nekinyomom, majd gyurmával körbeszorítom.

Kép

Rátolom a hálót a kupakra és beöntöm 13ml epoxival. ízlés szerint színezhető.

Kép

Kép

Egy korábbi öntésből származóból folytatom tovább...
Úgy négy óra után bekövetkezik a kötés.

Kép

Lehúzom a külső öntőformát.

Kép

Levágom a fölösleget és még úgy 48 óráig szilárdulni hagyom. És kész a végeredmény.

Kép

Kép

Az akril csonkokra jól passzol a 6/4-es CO2 cső, de sajnos ha a nyomás eléggé megbővíti, akkor előbb-utóbb lerúgja magát. Erre találtam ki egy szorító gyűrűt, ami erős, de repedésre nem hajlamos. A szódás palackban lévő gyári szívószál pont ilyen. Ebből csináltam kis gyűrűket.

Kép

A gyűrűk egyik oldalát belülről lesarkalltam, így könnyebb rátolni a csőre.
Tehát adott egy kupak. Arra rátoljuk a CO2 csövet. Előtte a CO2 csőre felhúztunk egy gyűrűt. Ezután megnedvesítjük a csövet és körömmel két oldalról rátoljuk a szorító gyűrűt. Ezzel a megoldással nekem még nem lökött le csövet a kupak csonkja a korábbi hibásan működő szettel sem, ahol 4.5 Bar nyomás is összejött néha.

Kép

Kép

Nyomásmérő óra

A nyomásmérő óra házilagos elkészítése lehetséges, de már ezt senkinek nem tanácsolnám.
Így néz ki egy funkcióját ellátó DIY példány.

Kép

A működési elve szerint egy rugó tolja egy orvosi fecskendő dugattyúját éppen csak akkora erővel, hogy a helyére tolja. Egy nagyobb fecskendőre egy Y elágazóval rákötöm ezt a rugós fecskendőt és egy nyomásmérő órát. Annyira benyomom a nagy fecskendőt, hogy 1 Bar nyomás legyen a nyomásmérőn és megjelölöm hol van ez a rugós fecskendőn, majd bejelölöm 2 Bar-nál is. Innen tudom később, hogy a rugós fecskendő dugattyúja melyik jelzésig mozdul ki, akkor mekkora a nyomás a rendszerben.

Kép

Sokkal több haszna van, ha egy boltban vásárolt olcsóbb nyomásmérő órát sikerül átalakító nélkül alkalmassá tenni a csatlakozáshoz a 6/4-es csőhöz.
Én először egy ragasztás környékén megcsiszolt 5/3-as akri csövet a nyomásmérő óra csatlakozójához ragasztottam kis felületen. Ez után kemény fóliából öntőformát szorítottam köré.

Kép

Az öntőformákat kiöntöttem epoxival.

Kép

Majd letéptem a körülötte lévő fóliát. Így már alkalmas a csőhöz való csatlakoztatáshoz.

Kép

Visszacsapó szelep

A szetthez feltétlen szükséges 2db visszacsapó szelep nem feltétlen drága mulatság. A barkácsolás célja leginkább az, hogy lehetséges a gyárinál jobbat csinálni fillérekből.

A hozzávaló:
- 5/3-as merev akril cső
- kerékpár belső szelep tejgumi
- hengeres keresztmetszetű tömítő gyűrű a tejgumiba dugónak
- vastag falú szilikon cső vagy jobb híján jó a 6/4-es CO2 cső is
- pillanat ragasztó

Vágtam 4db 2cm-es darabot az 5/3-as csőből és hegyezővel lesarkalom a cső végeit.

Kép

A nagynyomású szilikon csőből vágok 2db 4cm-es darabot.

Kép

Vágok a tejgumiból egy 15mm-es darabot és pillanat ragasztóval pici dugót ragasztok a cső végébe. A cső másik végét pedig szintén pillanat ragasztóval bele ragasztom az akril cső belsejébe.

Kép

Egy fecskendőre rádugom és kiszívom belőle a levegőt. Ahol összerogyik a tejgumi ott filctollal két oldalt megjelölöm.

Kép

Megtöröm a tejgumi közepét úgy, hogy a jelölés középre essen és úgy csípem össze egy csipesszel, hogy egy milliméternél is kisebb rész lógjon ki. Éles borotva pengével meghasítom a csövet a jelölésnél.

Kép

Ha befelé fújjuk a levegőt a csőbe, akkor a hasításnál a vágás megnyílik és átengedi a levegőt illetve a folyadékot is. De ha kifele akarjuk belőle szívni a levegőt, akkor minél erősebben próbáljuk, annál erősebben áll ellen.

Kép

Beütöm a csőcsonkokat a szilikon csőbe kb. egyenlő mértékben annyira, hogy a tejgumiban lévő fekete dugó ne érjen hozzá a túloldali csonk kivezetéséhez. És kész... Na ha ez lezár, akkor az le van zárva...

Kép

Precíziós CO2 tűszelep
Ezen nem szabad spórolni. Elkészítettem házilag egy CO2 áramlás szabályzó fojtó csapot. Jó működik, de nem hiszem, hogy ebbe bárkinek is bele kéne vágni a fejszéjét. Vegyétek meg gyáriban.

http://forum.tropicalfish.hu/viewtopic.php?f=67&t=1035
http://www.youtube.com/watch?v=UcBXkv0p-jM

A CO2 beoldás módszere jelen esetben egy egyszerű DIY CO2 porlasztó

DIY blog itt:

http://www.akvaforum.hu/diy-killer81/diy-co2-keramia-diffuzor-t920.html

A videók itt:

http://www.youtube.com/watch?v=r2CiGlZSdQQ

http://www.youtube.com/watch?v=Z5zFYQKLLL0

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Oldal: 4 / 4 Időzóna: UTC + 1 óra
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
http://www.phpbb.com/