Pontos idő: 2018. november 15., csütörtök 22:30



Hozzászólás a témához  [ 208 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 17, 18, 19, 20, 21
 Külső szűrők/szűrés elmélete, amit érdemes tudni. 
Szerző Üzenet
Avatar

Csatlakozott: 2010. február 16., kedd 13:28
Hozzászólások: 403
Tartózkodási hely: Keszthely
atti76 írta:
Jól van Andris, ötös, leülhetsz :D

Egy észrevételem/kérdésem lenne:
A Seachem Purigen szerinted hatással lehet a mikroelemekre is? Én úgy tudom, csak a nitrogén alapú vegyületeket köti meg.
Nem csak az aktív szénre gondoltál?


Bocs Atti, a mikro elemek megkötése rész inkább csak az aktív szénre vonatkozik. A purigent a víz elszíneződésének megszüntetése témakörben(tannin eltávolítás) akartam megemlíteni, de valóban félreérthetőre sikeredett így, mindjárt javítom ;)


2011. szeptember 30., péntek 18:14
Profil
Avatar

Csatlakozott: 2011. augusztus 30., kedd 10:20
Hozzászólások: 343
Tartózkodási hely: Hódmezővásárhely
Jól van Andris, ötös, leülhetsz :D

Egy észrevételem/kérdésem lenne:
A Seachem Purigen szerinted hatással lehet a mikroelemekre is? Én úgy tudom, csak a nitrogén alapú vegyületeket köti meg.
Nem csak az aktív szénre gondoltál?

_________________
Bonus iudex damnat improbanda, non odit.
Kép Kép


2011. szeptember 30., péntek 17:09
Profil Honlap
Avatar

Csatlakozott: 2010. március 13., szombat 10:53
Hozzászólások: 4141
Tartózkodási hely: Debrecen
Kép

:shock: :o :D

_________________
Szeva, mizú?!Ha bármiben szívesen, csak szólj!Ha tudok segítek!Én is így teszem, erről szól a élet!Thanks...


2011. szeptember 30., péntek 16:41
Profil
Avatar

Csatlakozott: 2010. február 16., kedd 13:28
Hozzászólások: 403
Tartózkodási hely: Keszthely
Egy kis gyorstalpaló a teljesség igénye nélkül :) ....az esetleges denitrifikációs folyamatokra nem térnék ki, ahhoz egy átlagos szűrésnél/növényes szűrésnél, extrább körülmények kialakítására van szükség, hogy számottevő mértéket öltsön...és nem is cél a növényes akvarisztikában.


Szűrés:

Az akváriumban végbemenő bomlási folyamatok során ammónia(NH3) és ammónium(NH4+) keletkezik utóbbi kevésbé veszélyes. Ez egy növényes-halas akváriumra fokozottabban igaz, mint egy csak halas akváriumra. Az ammónia nem csak az élőlények számára káros hatású, hanem az algásodás kiváltó okát is képezi.
A szűrőben és talajban található aerob baktériumok(Nitrosomonas, Nitrobacter fajok) a keletkezett ammóniát/ammóniumot először nitritté(NO2 – Nitrosomonas) alakítják, majd a nitritet egy sokkal kevésbé ártalmas nitráttá(NO3 - Nitrobacter) oxidálják.
Ezt a folyamatot hívjuk nitrifikációnak és a benne részt vevő baktériumokat pedig nitrifikáló baktériumoknak.
Szűrésünket úgy kell megtervezni, hogy a későbbiek folyamán ezen baktériumtelepek számára a lehető legideálisabb környezetet biztosítsuk, hiszen a tűréshatáron belüli értékek(ph, hőmérséklet) megteremtése mellett fontos, hogy olyan szűrőanyagokat alkalmazzunk, melyek minél több baktérium megtelepedését teszik lehetővé.

Szűrőanyagok:

1. Szivacs: többféle porózítási jellemző közül válogahatunk. A nagyobb lyukmértű kiváló a mechanikai szűrésre az apróbb, porózusabb szerkezetűek pedig, a mechanikai szűrés mellett már képesek a biológiai szűrésre alkalmas baktériumoknak, megfelelő nagyságú felületet biztosítani(pl. mattenfilter szűrők).

2. Perlonvatta: első sorban a finomabb szemcsék mechanikai szűrésére hivatott szűrőanyag.

3. Kerámiagyűrű, biolabda: ezeket a külső szűrő aljába szokás helyezni, elsődleges funkciójuk a víz áramlásának megtörése és ezáltal egyenletesebb eloszlása a biológiai szűrőfelületen, illetve a nagyobb mechanikai szennyeződések összegyűjtése. Léteznek gyártók, melyek porózusabb szerkezetű termékeket is készítenek belőlük ezek, ha kis mértékben is, de biológiai szűrésre is képesek.

4. Kőzet alapú szűrőanyagok: ilyenek például a lávakő, zeolit, égetett agyag granulátum stb. Ezen szűrőanyagok némelyike nem alkalmas növényes akváriumok szűrésére, mert a növények számára hasznos tápanyagokat is megköthetnek(ilyen pl. a zeolit), esetleg a CO2 befecskendezés hatására kalcium oldódhat ki belőlük(pl. agyag granulátum) és keményítheti a vizet, bár ez utóbbi jelenség hosszabb távon, vagy előzetes savas kezelés hatására megszűnik.

5. Extra porózus szerkezetű szűrőanyagok: ezek a legalkalmasabbak a megfelelő biológiai szűrés kialakítására, hiszen szerkezetükből adódóan, a kis elfoglalt űrtartalom mellett, hatalmas felülettel(akár több száz m2/l) rendelkeznek. Lehetnek szintetikusan előállított üveg alapú anyagok, vagy akár természetes, ásványi eredetűek is.

6. Kémiai szűrőanyagok: ilyenek az aktívszén, vagy például a Seachem cég purigenje. Az aktív szenet növényes akváriumokban csak, mint alkalmi szűréskiegészítés javasolt használni például gyógyszeres kezelések után, vagy a víz barnaságát okozó Tannin megkötésére(erre kiváló a purigen is). Az aktív szén hosszú távú alkalmazása azonban hiánytüneteket okozhat, mivel szerkezetéből adódóan képes a mikro tápanyagok megkötésére is.

Tehát, mint látható, a szűrőanyagokat alapvetően 4 fő részre oszthatjuk fel:
1. mechanikai szűrés
2. bio-mechanikai szűrés
3. biológiai szűrés
4. kémiai szűrés

Az első három megléte mindenképpen fontos egy növényes akváriumban, a kémiai szűrés viszont elhanyagolható, vagy csak alkalom szerűen javasolt, hiszen a megfelelő vízelőkészítő szerek használatával a káros anyagok(nehézfémek, Cl stb.) vízcseréknél megkötésre kerülnek és az egyéb mikro elemekből a növények pedig rengeteget felhasználnak saját szerkezetük felépítéséhez.

A szűrő optimális teljesítménye:

Ez alapvetően 2 részre bontható, a megfelelő szűrőtérfogatra és az elegendő vízforgatási teljesítményre.

Előbbire egyszerű a válasz, a több a jobb(nagyobb felület à hatékonyabb szűrés, hosszabb eltelt idő a tisztítások között). Viszont tapasztalat alapján, akkor sem mindegy, hogy milyen a „raktér” kialakítása. Személy szerint jobban szeretem a kosaras/rekeszes kialakítást. Praktikusabb és nem mellékesen nem kell bajlódni a különböző szűrőanyagok hálóval történő elválasztásával, bezacskózásával. Amit én még fontosnak tartok, az a kialakított ülepítő rész a kosarak alatt. Ez nagyon hasznos tud lenni, hiszen egy gyors karbantartásnál elég innét kiöntenünk a felhalmozódott maradványokat és már mehet is vissza minden a helyére. Garnélatartóknak pedig egyenesen áldás az ülepítő, hiszen itt remekül érzik magukat a kis apróságok és hálából tisztán tartják nekünk azt a maradványoktól, így nem kell attól tartanunk, hogy már centiméterekben áll a szűrő alján a rothadék!

A vízforgatási teljesítmény:

Növényes akváriumoknál nagyobb áramlatra van szükségünk, mint az megszokott egy átlagos akváriumnál. Ennek több oka is van:

1. A sűrű növényzet rengeteget visszafog az áramlaton

2. A használt tereptárgyak és a sűrű növényzet miatt lehetetlen az aljzat teljes mulmolása, illetve szerves maradványoktól való megtisztítása, tehát ennek egy részét az áramlatnak kell megoldania.

3. A keletkezett ammóniát/ammóniumot minél hamarabb a szűrőben található lebontó baktériumokhoz kell juttatni, bár a lebontásban egy bejáratott akváriumnál a jól megválasztott talajban lévő baktériumoknak is nagy szerepe van.

4. A befecskendezett CO2 optimális/azonos eloszlatását is az áramlás megfelelő erejének megválasztásával, illetve irányának beállításával érhetjük el.

Arról se feledkezzünk el, ha például külső reaktort használunk a CO2 beoldásához, az jelentős teljesítményvesztést okozhat, tehát a szűrő megvásárlása előtt az akvárium mérete mellett, ezt is számításba kell vennünk.


2011. szeptember 30., péntek 14:41
Profil
Avatar

Csatlakozott: 2011. augusztus 30., kedd 10:20
Hozzászólások: 343
Tartózkodási hely: Hódmezővásárhely
SlyChocolate írta:
Mindenesetre valami bődületes erő lehetett a 112litykós akvádban.
Mikor két 2080-as és egy 2073 egyszerre teljesen nyitott csapok mellett tolta a H2O-t
:D


Mint írtam vala, egyáltalán nem volt túlzott flow. A növények 80 %-a meg sem mozdult ;)

SlyChocolate írta:
Illetve az is igaz kb fél állásban van szűrő csapja, egyszerűen sajnálom szegény halakat kitenni ennél nagyobb áramlatnak.


Nyugodtan kiteheted ;) Nálam kimondottan szeretnek a galaxyk (is) az áramlatba beúszni. Ha megunják, úgyis találnak olyan helyet, ahol nem annyira intenzív a vízmozgás.

SlyChocolate írta:
Ha jól értelek a túl nagy áramlás esetén a növények nem tudnak hozzájutni a tápanyagokhoz?
Pontosabban a gyorsan mozgó vízben lévő növény nem tud úgy növekedni mint azok amelyeket nem ér akkora áramlás?


Jól érted. Ha túl koncentráltan kapja az "arcába" az áramlást, esetleg nem tud a levelein keresztül hozzájutni a számára fontos tápanyagokhoz. De ez csak extrém esetben fordulhat elő, és inkább igényesebb növényekre igaz. A stem jellegű myriophyllum mattogrossense-re pl. nem igaz, mert a 2073 egyszerűen belógatott csövéből telibe kapva az áramlást, "sem volt rá panasz", sőt. A lassabban növő növények már érzékenyebbek erre.

_________________
Bonus iudex damnat improbanda, non odit.
Kép Kép


2011. szeptember 28., szerda 22:39
Profil Honlap
Avatar

Csatlakozott: 2010. március 13., szombat 10:53
Hozzászólások: 4141
Tartózkodási hely: Debrecen
Köszi Atti az infókat.
Mindenesetre valami bődületes erő lehetett a 112litykós akvádban.
Mikor két 2080-as és egy 2073 egyszerre teljesen nyitott csapok mellett tolta a H2O-t
:D
Az is igaz a növény sűrűséget nem vettem bele a képletbe, és az is igaz nálam közepesen sűrű a növényzet.
Illetve az is igaz kb fél állásban van szűrő csapja, egyszerűen sajnálom szegény halakat kitenni ennél nagyobb áramlatnak.
Az esőztetővel szemközti oldalra ültettet Blyxákról nem is beszélve.
atti76 írta:
Törekedni kell az EGYENLETES vízmozgásra, ugyanis, ha koncentráltan kapja növény, dekor, üveg az áramlást, akkor épp ellentétes hatást vált ki. A növény nem tudja felvenni a tápanyagokat ("elfújja" a koncentrált áramlás),

Ha jól értelek a túl nagy áramlás esetén a növények nem tudnak hozzájutni a tápanyagokhoz?
Pontosabban a gyorsan mozgó vízben lévő növény nem tud úgy növekedni mint azok amelyeket nem ér akkora áramlás?

_________________
Szeva, mizú?!Ha bármiben szívesen, csak szólj!Ha tudok segítek!Én is így teszem, erről szól a élet!Thanks...


2011. szeptember 28., szerda 16:44
Profil
Avatar

Csatlakozott: 2011. augusztus 30., kedd 10:20
Hozzászólások: 343
Tartózkodási hely: Hódmezővásárhely
Az első felvetésedhez egy-két zárójeles adat, nálam:
112 liter bruttó aki, (papíron) 4450 lph szűrés (2 db. Eheim 2080, és 1 db. 2073), nincs orkán, egyenletes vízmozgás, fullon- értsd totál full- növénnyel (két ökölnyi szabad hely, halaknak ideális bújócskázni :) ). Hátfalon 2 hosszanti esőztető egymás alatt, fronton (a 2073-al) keringetve.
112 liter akihoz 30 liternyi minőségi szűrőanyagok.

A fentiek egyáltalán nem kívánalmak egy növényes akihoz. Nálam azért lettek beüzemelve, mert azt hittem, sokkal hamarabb indíthatom a másik akit.

Barátomnál 54 literes aki, (papíron) 1650 lph (Eheim 2224 és 2071), 12 liter minőségi szűrőanyagok, viszonylag dús növényzet, ott sincs orkán.

Azt, hogy az akihoz viszonyítva hányszoros megforgatás kell, akija válogatja. Egy dúsan telepítetthez az általános 8-10x-es megforgatás kevés lehet, illetve a kezdetben (telepítéskor) megfelelőnek tűnő vízmozgás lassulhat. Maradhatnak pangó helyek, ahol összeáll a mulm, növények nem kapják meg (a vízárammal) az ideális tápanyagokat, CO2-t. Nem muszáj szűrővel elérni a kellő vízmozgást, lehet kiegészítő áramoltatókkal, belső szűrőkkel is megfelelő vízmozgást biztosítani.
Még egy fontos dolog. Törekedni kell az EGYENLETES vízmozgásra, ugyanis, ha koncentráltan kapja növény, dekor, üveg az áramlást, akkor épp ellentétes hatást vált ki. A növény nem tudja felvenni a tápanyagokat ("elfújja" a koncentrált áramlás), a dekoron (kövön, fán, üvegen) pedig ecsetalga jelenhet meg.
Tehát nincs olyan szám, amelyik pontosan megadná az akihoz szükséges óránkénti vízforgatást, ez csak egy óvatos ajánlás. Egyébként ez az én véleményem. Számtalan olyan aki van (Papó, Levinen stb.), ahol sokkal kisebb vízmozgással is szép eredményeket elérnek. Nem beszélve Gábor belső szűrős akijairól... :shock: :)

Ha a külső szűrőben a szűrőanyag akihoz viszonyított arányát nézzük, ott az 5% szerintem minimum (akár 5-10% is lehet).
Gábor úgyis rákontráz majd :D
Azonban nem kell átesni a ló túlsó oldalára (pont jó ember írja :D ), mert pl. N-dee szűrőhordós akijánál épp a túlzott szűrőanyag mennyiség miatt lett minimális nitrátszint.
Amit írtál a bacikról, azok csak a nitrogén ciklust befolyásolják, a vasszintet nem. Az aktív szén huzamosabb használata viszont sokak szerint tartogathat meglepetéseket (vas szintjénél pl.)

_________________
Bonus iudex damnat improbanda, non odit.
Kép Kép


2011. szeptember 28., szerda 13:27
Profil Honlap
Avatar

Csatlakozott: 2010. március 13., szombat 10:53
Hozzászólások: 4141
Tartózkodási hely: Debrecen
Szeretném ha ebben a topicban kiveséznék mindent ami a külső akváriumi szűrőkkel kapcsolatban tudni kell.
Ez a topic akár lehetne egy szűrő vásárlás előtti jó alap is, bár ennek nem szánom.
Arra van másik topic is amit ezzel szeretném kiegészíteni.
Szeretném ha leírnátok tapasztalataitokat és ha hülyeséget írnék javítsatok ki.
Köszi.

Először is miért jobb a külső a belsőnél. Ezt sokat magyarázni nem kell.
A piszok nem marad az akvában, nem rontja a látványt.
A többféle szűrőanyag miatt hatékonyabb a szűrés, a nagyobb tartályméret miatt ritkábban kell takarítani.
Egyetlen hátrány a magasabb költségek az induláskor.
Kíváncsi vagyok egyetértetek-e azzal amit már sokszor hallottam.
A szűrőnek minimum az akva méretének 7-8-szoros vízforgatással és az üres szűrő tartály méretének az akva 4-5%-nak kell lenni.?
Állítólag ekkor van optimálisan méretezve az akvához.

Több paraméter van ami meghatározza a szűrőnket.
A szivattyú teljesítménye vízforgatás (liter) /óra.
A tartály mérete és a benne elhelyezhető szűrőanyagok mennyisége és fajtája (hány tálca van benne).
A villany fogyasztása Wattokban. (erre még visszatérek).

Elsőként két dolog van amiben a véleményetekre vagyok kíváncsi.

1. Valós vízforgatás és a szűrőanyagokkal teli szűrők víz forgatása mennyi az ideális szorzó szám, ami lehet-e 20* fölötti?
Azt ugye mindenik tudja nem titok csökken a maximális óránkénti víz forgatása a szűrőnknek ha nem üres.
Ez oké is de.
Olvastam olyat, hogy akár 25* vízforgatással üzemeltettek akváriumot. Sőt egészen kicsiket is.
Ezt személy szerint nehezem hiszem le. Ugyanis nálam egy 2073-as van a 42literes akvámhoz.
Ami töltettel szerintem (bár nem mértem) max 800-esetleg 900l/ó tudhat, az üres 1050l/ó-hoz képest.
1050l/ó / 42l =25 szorzó.
Na most ha ezt a szűrőt maxra állítom növény legyen a talpán őőő izé a gyökerén ami a talajban marad.
Bár abban maximálisan egyetértek, hogy érdemes picit előbbre gondolkodni és nagyobb szűrőt választva egy esetleges medence csere alkalmával is jó lesz a szűrőnk.
Ez igaz de!
És most jön a második gondolat ami ebből adódik.

2. A biológia szűrőanyagok, és a bennük élő baktérium fajok. Túlzott méretű szűrőválasztás.?
Tehát mire is gondolok ezalatt. Anno én is nagyobb típust választottam éppen ilyen megfontolás alapjaként.
Viszont mivel ez én pici akvámhoz valljuk be őszintén hatalmas ez a szűrő így valószínűleg nálam éheznek a nitrogént lebontó bacik.
Mit idézhet ez elő?
Ötletek:
Ha kevés a nitrogén és vegyületei előfordulhat-e, hogy olyan baktériumok vannak inkább túlsúlyban amik mondjuk más elemeket kötnek meg, haszositanak?
Mondjuk a vasat stb...
Egyáltalán lehet-e a szűrőben olyan baktérium kultúra ami a növényeknek szánt tápanyagokat fogyasszák?

Köszi, hogy elolvastátok amit ide írogattam és most jöhet a sárdobálás
:D

_________________
Szeva, mizú?!Ha bármiben szívesen, csak szólj!Ha tudok segítek!Én is így teszem, erről szól a élet!Thanks...


2011. szeptember 28., szerda 12:10
Profil
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához   [ 208 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 17, 18, 19, 20, 21

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  
cron