Egy kis CO2 gyorstalpaló, hogy legyen ilyen is
Miért is van szükség plusz CO2 beoldásra a növényes akváriumokban:
A széndioxid(CO2) a növények számára ugyanolyan tápanyagként szolgál, akár csak a makro/mikro elemek. Elengedhetetlen a fotoszintézishez, melynek során a növények a széndioxidból és a vízből napfény hatására szénhidrátot (6CO2 + 12H2O + fényenergia = C6H12O6) állítanak elő.
Mivel a levegőből a növényes akváriumok számára nem oldódik be elegendő CO2 és az egyéb élő szervezetek sem termelnek annyit, hogy az a növények szükségleteit kielégítené a növényezésben megszokott erősebb világítás mellett, ezért ennek megfelelő szinten tartását CO2 befecskendezéssel kell megoldanunk.
Hiába adagolunk minden tápoldatból megfelelő mennyiséget és hiába van erős világításunk, ha nincs meg a növényeink szükségleteinek megfelelő CO2 szint, akkor nem fognak rendesen fejlődni. Az így kialakult tápanyag egyensúly felborulásnak és a növények rothadásából termelődő ammóniának pedig, algásodás lesz az eredménye.
Tehát a növényes akváriumok egyik elengedhetetlen alkotóeleme a megfelelő CO2 beoldás.
CO2 pótlására használt rendszerek:
1. Búvárharang jellegű belső reaktor + CO2 tabletta(gyenge hatásfok, max. kis akváriumokba használható, de nem ajánlott a nem megfelelő stabilitás és eloszlás miatt)
2. Erjedésen alapuló CO2 rendszerek(pl. élesztős reaktor…megfelelő beoldással kis akváriumokban használható, de körültekintően kell eljárni vele, mert egy megbízhatatlan rendszer sok bosszúságot tud okozni. Az erjedés fázisainak megfelelően, állandó utána állítást igényel.)
3. Elektrolízisen alapuló rendszerek
4. Magasnyomású rendszerek
5. Oldatok formájában történő szén pótlás(Pl . Easy Carbo…stb, de ez inkább, mint kiegészítő ajánlott.)
A beoldás történhet a már említett „búvárharang” módszerrel, porlasztóval, fa porlasztóval, belső reaktorral, kerámia diffúzorral, külső reaktorral, külső diffúzorral(Atomizer). Az eszközök között, a beoldás hatásfokában és esztétikumukban is nagy különbségek vannak.
CO2, pH, kH:
A széndioxid, a kémhatás és a karbonát keménység szoros kapcsolatban áll egymással!
CO2 befecskendezésével csökkenthetjük vizünk pH értékét, mivel a CO2 a vízben kis mennyiségben szénsavat(H2CO3) és bikarbonátokat alkot. Minél magasabb a karbonátkeménység(kH), annál több CO2-ot kell adagolnunk, azonos pH érték eléréséhez.
Ezen szoros kapcsolatból adódóan, vizünk pH értékének és karbonát keménységének ismeretében, meghatározhatjuk annak CO2 szintjét, melynek ideális mértéke növényes akváriumoknál 20-30mg/l közé tehető. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy adott kH és pH értékek mellé milyen CO2 szint társul.
A széndioxid szintet mindig próbáljuk a maximumhoz közeli értékeken és lehetőleg stabilan, minél kisebb pH kilengéseket okozva tartani, ezzel is kevesebb esélyt adva az algáknak. A 30-40mg/l feletti CO2 szint élőlényeinkre már káros hatást gyakorolhat és növényeink számára is teljesen felesleges, mivel ennél többet már nem tudnak hasznosítani. A CO2 mérésére használatos DC-re(drop checkerre) az optimális szint beállításakor ne hagyatkozzunk, mert pontatlan és kb. 1,5-2h késésben jelez, a valós CO2 szinthez képest. A DC-ben 4dkh-s oldatot kell használni a reagenshez, különben valótlan értékeket olvashatunk le róla. A DC egyfajta folyamatos kontrollként/viszonyítási alapként szolgálhat, a már előzőleg jól beállított CO2 szint figyeléséhez.
Az akvárium indításánál a helyes CO2 szint beállításához pH mérő teszteket, elektromos pH mérőt használjunk és a kapott eredményt vessük össze a táblázatban, a vizünknek megfelelő kH értékkel, így megkapjuk a valós CO2 szintet. Tapasztaltabb növényezők már a halak viselkedésére is hagyatkozhatnak finomhangolásnál, de az alap beállítást nekik is tesztek alapján célszerű elvégezni.
A CO2 beoldást érdemes már a világítás bekapcsolása előtt 1-2 órával megkezdeni, hogy mire az bekapcsol, már optimális szinten legyen.
Kikapcsolni pedig a világítás lekapcsolásakor, vagy kicsivel utána célszerű.
Éjszakára mindenképpen érdemes hagyni a vizet szellőzni(megfelelő felszínmozgatással), vagy levegőporlasztással szellőztetni. Egyrészt mert ilyenkor nincs CO2 hasznosítás - söt a növények is azt termelnek - másrészt a pH enyhe növekedésével a nitrifikáló baktériumok regenerálódását és munkáját is megkönnyítjük.
), 1-2 napon belül megszűnt az addig stabil felszíni hártyásodás. Valószínű a plusz oxigén miatt kaptak egy kis extra turbot a bacik. Ez a tapasztalat egyébként arra is jó, hogy a felszíni hártya eltüntetésében a H2O2 is segítségünkre lehet, persze nem ész nélkül használva, mint ahogy én azt már kiviteleztem